2017. június 4., vasárnap

Hogyan írjon jó önéletrajzot egy pályakezdő fiatal



Több munkáltató cég álláshirdetéseire jellemző, hogy akár több évnyi munkatapasztalatot is elvárnak a pályázóiktól. Jogosan tehetjük fel a kérdést, ilyenkor mit tehet egy olyan pályakezdő fiatal, akinek nincs semmi tapasztalata? Mócz Dóra, a Képzési Kiválósági Központ igazgatója és a Kodolányi János Főiskola karrierirodájának vezetője szerint ilyenkor a kompetenciákra kell a nagyobb hangsúlyt fektetni.


A pályakezdők esetében át lehet gondolni minden olyan tevékenységet, amelyet iskolásként elvégezhetett. Önkénteskedés, diákmunka, esetleg a családi vállalkozásba besegített. A lényeg az, hogy emeljék ki azokat a kompetenciákat, amelyeket vélhetően a munkaerőpiacon sikerrel tudnak majd hasznosítani. Az önéletrajzokban nem kötelező egyéb közlendőket megadni, de én erősen ajánlom, hogy ezt is írják bele. Itt vannak a legpozitívabb tulajdonságok, hobbi, nyelvismeret, illetve a jogosítvány megléte. Ezek nagyon fontos plusz információk a jelentkezőkről, amelyekkel olyan előnyökre tehetnek szert a pályázók, hogy akár az állást is megszerezhetik.

Bresák Judit, egy székesfehérvári autóipari nagyvállalat HR specialistája elmesélte nekünk, miket figyelnek elsősorban egy önéletrajznál.


Az összképet nézzük meg elsőként, mennyire átlátható, egyértelmű és világos az önéletrajz. A következő pont az az, hogy a jelentkező a végzettsége, illetve a tapasztalatai alapján releváns-e a pályázott pozícióra. A harmadik pont pedig a fénykép, amely rendkívül beszédes, ezért erre érdemes nagyobb figyelmet fektetni.

Sok jelentkező éppen a rosszul megválasztott fotójával állítja be magát negatívan.


A buliban csinált vagy családtagokkal, házi kedvencekkel készült fotó nagy mértékben befolyásolhatja az önéletrajz alapján kialakított első benyomást.

Hibát jelent az is, ha pontatlan adatok szerepelnek az önéletrajzban. Az átláthatatlan, indokolatlanul hosszú vagy egybefüggő szövegként megírt önéletrajz is nehéz perceket okozhat a HR-esnek. A helyesírási hibák is szemet szúrnak. Két másik hibára Mócz Dóra hívta fel a figyelmet:


Sok borzasztó e-mail címmel találkoztam már. Például cukimókus kukac valami pont hu. Na ezeket el lehet felejteni, mert így a munkáltató nem fogja komolyan venni az adott pályázót. Az a legjobb megoldás, ha a vezetéknévből és a keresztnévből áll a cím. A másik pedig a lakcím megadása. Ez egy olyan adat, amelyet nem kötelező megadni, ezt pedig ki is kell használni. Például a múltkor beszélgettem egy olyan diáklánnyal, aki Pesten szeretett volna dolgozni, de sokáig nem hívták be egy állásinterjúra sem. Sajnos sok munkáltatónál hátrány, ha valaki bejárós, ezért ezeket az embereket már be sem hívják egy interjúra sem.

Ha végül mégis sikerül eljutni az interjúra, akkor érdemes a megpályázott munkabeosztásról és a cégről is teljeskörűen tájékozódni. Például milyen dress code van az adott vállalatnál, vagy átlagosan mennyit is keresnek abban a munkakörben, amelyre jelentkezett a pályázó. Az interjúra pedig csak pontosan illik megérkezni, mert nemcsak a késés hátrány, hanem a korán érkezés is.


2017. március 8., szerda

A különbség az önéletrajz és a LinkedIn profil között


Úgy érezzük, hogy tökélyre fejlesztettük az önéletrajzunkat és nincs más dolgunk, mint közzétenni minél több csatornán a sikeres álláskeresés érdekében?

Annak ellenére, hogy hasonló információkat várnak el mind az önéletrajzban mind pedig a LinkedIn profiloldalon (úgy mint szakmai tapasztalat, tanulmányok, nyelvismeret, érdeklődési kör, stb.), nem szabad egy az egyben kimásolni az önéletrajzunkban feltüntetett adatokat a LinkedIn profiloldalunkra.


Miben más a LinkedIn?
A LinkedIn profilunk teret nyújt azoknak a részleteknek a feltüntetésére, amiket ki kellett vágnunk az önéletrajzunkból azért, hogy az egy oldalas lehessen. Itt lehetőségünk van magyarázni, felhívni a figyelmet azonban fontos, hogy mielőtt valamit közzétennénk kétszer is gondoljuk át, hogy odavaló-e az az információ. Az érzékeny, belsős vagy túl személyes információkat itt sem célszerű feltüntetni.



Nem kell pozícióra szabni
Az önéletrajzot mindig annak megfelelően módosítjuk kicsit, hogy melyik céghez és milyen pozícióra pályázunk. Ettől függően emelünk ki, vagy épp sorolunk hátra tapasztalatokat, tanulmányokat, készségeket, hisz így irányítjuk a HR-es figyelmét.

A LinkedIn profilunknál azonban ezzel lehetőségeket halaszthatunk el, ezért nem szabad kifejezetten egy pozícióra szabni a leírást. Fontos, hogy látszódjon a szakmai tapasztalatunk, hogy mivel foglalkoztunk korábban. Az érdeklődési körünk leírásával, eltérő csoportok követésével, hozzászólásokkal tudjuk alakítani a HR-esekben kialakuló képet rólunk.


Ellenőrizhetőség
Az önéletrajzban leírt információkat főképp akkor ellenőrzi le a HR-es amikor behív egy interjúra. A LinkedIn-nek viszont megvan az az előnye, hogy már egyből alá tudjuk támasztani az általunk feltüntetett információkat. Ajánlásokat tudunk kérni volt kollégáktól, vezetőktől, akik pár sorban ki tudják fejteni a véleményüket rólunk.


Nem szükséges a túlzott formalitás
Az általános felsorolás helyett használhatunk társalgási, kötetlenebb hangnemet a munkatapasztalatunk bemutatásánál. Ahelyett hogy leírnánk, hogy hány évig dolgoztunk XY cégnél, írjuk le hogyan kerültünk oda. Mutassuk be milyen típusú csapatban szerettünk együtt dolgozni, írjuk le a személyes filozófiánkat, vagy hogy milyen projekt inspirál minket a leginkább.

Amikor már úgy érezzük, hogy kész van a profiloldalunk, küldjük át egy ismerősünknek véleményezésre. Érhető, hogy sokan úgy gondolják, hogy nagyon hasonlít a Linkedin az önéletrajzi adatbázisokhoz. Azonban ha megértjük a különbséget és áldozunk az időnkből, hogy feltöltsük megfelelő tartalommal, akkor lesz egy hasznos kiegészítő oldalunk, ahol szakmai téren még többet tudhatnak meg rólunk.

https://oneletrajz-iras.hu/cikk/a-kulonbseg-az-oneletrajz-es-a-linkedin-profil-kozott/

2017. február 15., szerda

2017 tavaszi állásbörzék

Februárban az Óbudai Egyetem Állásbörzéjével kezdődik az idei év állásbörze szezonja.
A rendezvényekre érdemes felkészülten érkezni, nézzük előre ki a számunkra érdekesnek tűnő vállalatokat, érdeklődjünk a nyitott pozíciókról és vigyünk magunkkal nyomtatott önéletrajzot!

2017. január 21., szombat

Így olvas önéletrajzot a HR-es


HR-eseket, fejvadászokat kértünk arra, mondják el, milyen stratégiával olvasnak el egy-egy önéletrajzot, mire kapják fel a fejüket, mi számít hátránynak.

Fehér Tamás, a Grafton Recruitment ügyvezetője elsőként az önéletrajz áttekinthetőségét – a felépítést és a szerkesztést – nézi. ”Szeretem, ha egy jelölt ”szakmai önarckép”-ként tekint a CV-re, nem veszi félvállról az elkészítést. Jó pont, ha nem akar a cégem felé ’tucatmegoldást’ prezentálni. Első ránézésből is megállapítható, ki mennyire strukturált gondolkodásmódú és igényes a saját munkájára” – magyarázza. Fehér Tamás arra is rámutatott: akár 8-10 másodperc alatt is eldőlhet, érdemes-e egy önéletrajz arra, hogy hosszabb időt szenteljenek neki a továbbiakban. A toboezási szakember szereti látni egy önéletrajzban az egyenletes karrierívet. ”Az ilyen jelölt nem sorsszerűen változtatott eddig munkahelyeket, hanem karrierútja logikus tervezésre utal.”


Fókuszban: lojalitás és fehér foltok

A karriertervezés és az előmenetel sokat elárul a pályázóról. Gergácz Lili, a Kürt Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. HR-vezetője sem véletlenül kezdi ezzel az önéletrajzok áttanulmányozását. ”Egy CV átnézésekor kiemelten koncentrálok a pályázó munkahelyi előmenetelére – hiszen ez sok mindent elárulhat. Nem mindegy például, hogy horizontálisan, a hierarchia azonos szintjein belül távozott másik munkakörbe vagy a ranglétra felsőbb fokára lépett-e tovább. Míg az azonos szinten belüli gyakori pozícióváltás akár az alkalmatlanság jele is lehet, a tényleges előrelépés a HR szemével nézve mindig bizalomgerjesztő mozzanat”- avat be egy átlagos önéletrajz-mustra rejtelmeibe a szakember.

Gergácz Lili az önéletrajz olvasásakor pontról pontra halad, a lojalitás mellett a megmagyarázhatatlan fehér foltokat is kiemelt figyelemmel kíséri. ”Mindig megnézem, hány évet töltött a jelölt egyetlen munkahelyen. Az 1-2 éves munkaviszony utáni gyakori váltás alapján nem tűnik a jelölt túl lojálisnak. Ezek a manőverek inkább a fizetés magasabbra tornászásáról árulkodnak. Ezzel szemben az 5-5 és fél éves munkaviszonyt egy munkahelyen felmutatni tudók sokkal előnyösebb színben tűnnek fel. Természetesen a CV hézagosságát, az esetleg munka nélkül töltött időt is kiemelt figyelemmel szoktam kísérni: minderre a személyes interjún is korrekt magyarázatot várok.”


Hobbi rovat: vegyes megítélés

Bár a HR-szakemberek körében megoszlik a vélemény a hobbi rovat jelentőségéről, Gergácz Lili mégsem hagyja ki. ”Valamennyire képet kapok a pályázóról az alapján, hogy fotózni, olvasni szeret, esetleg az extrém sportokat részesíti előnyben. Természetesen komolytalan lenne kizárólag szabadidős tevékenységei alapján tipizálni bárkit is”- fűzi hozzá.

A hobbi rovattal nem foglalkozik behatóbban Dr. Riss Éva, a Riss & Partners Kft. ügyvezető igazgatója. A naponta átlagosan 50 pályázati anyagot is átnéző szakember ugyancsak nagyra értékeli a céghűséget-érthető tehát, hogy a CV kézbevétele után erre koncentrál az elsők között. ”Egy helyen ledolgozott 6-8 év már igazán relevánsnak számít”- magyarázza.


Beleképzeli magát a pályázó életébe

Dr. Riss Éva a kapott önéletrajz alapján megpróbálja magát beleképzelni a pályázó szociális helyzetébe is. ”Nem mindegy a jelölt családi állapota. Egy, a gyermekeit egyedül nevelő édesanya helyzetének kezelését empatikusabban kell megközelíteni”- vallja. A szakembernél kiemelt szempont még az önéletrajzban feltüntetett nyelvtudás is. Ennél a pontnál elsősorban arra koncentrál, hogy a pályázónak hol, milyen területeken, mennyi ideig kellett napi szinten is kamatoztatnia a tudását. ”A nyelvvizsga-bizonyítvány magában nem sokat ér. De ha azt látom az önéletrajzban, hogy valaki 5 évet élt és dolgozott az Egyesült Államokban vagy multinacionális vállalatnál használta a nyelvet, az sokkal meggyőzőbb.” Az ügyvezető igazgató egyébként arról számolt be: átlagosan 2-3 perc alatt már hatékonyan áttekinthető egy-egy önéletrajz. Lehet, ez nem tűnik túl soknak, ám a legtöbb vállalati HR-osztálynál alig 1 percig tart ugyanez művelet.


Sorsokról dönt a HR-es

Joó Zsuzsanna (képünkön) karrier-tanácsadó – szemben a nagy vállalati HR-osztályok futószalagszerű adatfeldolgozásával – azt vallja: a HR-munkatársak az önéletrajzzal együtt a szó szoros értelmében sorsokat tartanak a kezükben. Nem mindegy tehát, hogyan állnak neki a feladatnak. ”Az önéletrajzok áttekintése időigényes és felelősségteljes feladat. Mindig arra törekszem, hogy ne fáradtan, kimerülten vagy rossz hangulatban foglalkozzam a jelöltek anyagaival. Igyekszem mindenkinek egyenlő esélyt adni. Ezért megpróbálom egy hosszabb alkalommal, egymás után átnézni az önéletrajzokat, így ugyanis jobban áttekinthetők”- avat be. Joó Zsuzsanna elmondta: először arra koncentrál, hogy a CV megfelel-e az alapvető alaki követelményeknek. Utána a végzettséget, a szakmai tapasztalatot majd a nyelvismeretet nézi át. A tanácsadó emellett kiemelt figyelemmel kíséri, vett-e részt a pályázó szakmai továbbképzésen, tanfolyamon vagy tréningen az elmúlt 5 évben. ”Az élethosszig tartó tanulás korszakában ez szükséges a versenyképességhez. Ígéretes az a jelölt, akinek a továbbképzése ésszerű befektetésének tűnt a felettesei számára.”

Hozzátette: tanácsadóként mindig felfigyel azokra a pályázókra, akik érdemeiket kézzelfogható eredménnyel is alátámasztják már az önéletrajzban. ”Aki egymaga tréningezett és tanított be az osztályán például 20 új munkatársat vagy 20 százalékkal emelkedett munkájának köszönhetően a bevétel a cégnél, mindenképpen tegyen róla említést.”