Önéletrajz

Karácsony közeledtével a figyelem az ünnepekre és ajándékozásra terelődik. Ez a pihenés ideje. Ezért mi most egy ÖNÉLETRAJZ könyvet ajánlunk a figyelmükbe. Kellemes olvasmány és értékes ajándék.

Bud Spencer – Különben dühbe jövök

Meghökkentően őszinte önéletrajz a hagymásbab és a pofonok nagymesterétől.

Bár westernfilmek hőseként ismerte meg a nagyvilág, Carlo Pedersoli sokkal több ennél: forgatókönyvíró, producer, úszóbajnok, olimpikon. Miután aláírta első hollywoodi szerződését, utolsó vízilabda-mérkőzését a magyar válogatott ellen vívta.

Könyvében a nemrég elhunyt színész, akit 1991-ben a Time a leghíresebb olasznak nevezett, megható öniróniával mesél gyermekkoráról, a sportolóként töltött évekről, arról, hogy hogyan került bele szinte véletlenül a filmek világába, barátságáról Mario Girottival, azaz Terence Hillel, a tengerentúli élményeiről és végül visszatéréséről Rómába.

Ki ne ismerné a Nincs kettő négy nélkül, a Kincs ami nincs, a Bombajó bokszoló című filmeket vagy a legendás Piedone-sorozatot! Most eljött az idő, hogy megismerjük az embert a pofonok mögött!

https://oneletrajz-iras.hu

Hogyan mutasd meg a motivációs levélben, hogy tényleg elszánt vagy

Bár manapság vita folyik arról, hogy elavult-e a motivációs levél, sok vezető továbbra is elvárja tőled, hogy a tapasztalataid felvonultatásával a megpályázni kívánt állás iránti lelkesedésedről tegyél tanúbizonyságot, és egy oldalon keresztül azokat az érveket taglald, melyek tényleg alátámasztják a motivációdat.
Talán az már mindenki számára egyértelmű, hogy a neten talált sablonok lemásolása nem vezet semmi jóra: a saját szavaiddal kell a saját gondolataidat kifejezned, és nem jól hangzó klisékkel telenyomnod a motivációs leveledet. És nem, az üzenet nem lehet olyan egyszerű, hogy „vegyen fel”. Meg is kell indokolnod azt, miért essen rád a választás. Más szóval, ha egy mondatban szeretnéd összegezni a levél lényegét, akkor írhatnád azt is, „vegyen fel, mert rengeteg fontos tapasztalatom van”, vagy „vegyen fel, mert hihetetlenül izgatott vagyok a pozíció miatt”. De mindkettő – hiába tartalmaz indoklást – lássuk be, nem igazán ütős. Mert miközben az érdeklődésedet tükrözi, általános marad, és nem említi, milyen hozzáadott értéket tudnál biztosítani a cég számára. Még jó, hogy izgatott vagy, szereted a céged, és megőrülsz az adott iparágért, de ez semmit nem fog jelenti a munkáltató számára, csupán egy rajongói levelet, amit majd büszkén tesz be a fiókjába. Miközben a lelkesedés igenis számít, meg kell tanulnod helyesen becsomagolni azt úgy, hogy ne csak az elkötelezettségedet, hanem az alkalmasságodat is megmutassa, és semmiképpen se tűnj túl lelkes strébernek. Az alábbiakban megtudhatod, hogyan hozhatod rendbe a három leggyakoribb, mégis legrosszabb, lózungszerű kifejezést a leveledben.


Régi kifejezés: „Évek óta nagy álmom, hogy ennél a cégnél dolgozzam”
Új kifejezés: „Észrevettem, hogy a cég a közelmúltban az x irányzat/trend felé tolódott”

Ha a munkáltató tudomására hozod, hogy eddig is minden vágyad volt itt dolgozni, az igazából semmit sem fog jelenteni. Először is, mindenki mondhatja ezt, másodszor pedig azt sugallja, hogy bár sokszor álmodozol például arról, hogy kockázatelemző vagy, nem igazán fordultál még meg egy pénzügyi intézetben sem, és nem vagy felkészült, hogy ellásd az ezzel járó feladatokat. Ha valóban szinte a kezdetektől fogva követed a cég tevékenységét, legalábbis mióta a honlapja béta verzióban elérhető, akkor az mindenképpen előnyt jelent, hiszen sokkal értékesebb egy olyan jelentkező, aki tényleg ismeri a céget, mint egy olyan, aki csak bekopogtatott az ajtón egy jó lehetőségért. Hiszen a tájékozottságod kézzelfogható módon azt mutatja, hogy könnyen tudsz majd beilleszkedni. Ha megemlíted, hogy úgy tűnik számodra, hogy a cég bizonyos változásokon ment keresztül az üzeneteiben, arculatában, vagy bármiben, amiről csak a bennfentesek vagy a hűséges követők tudnak, akkor azzal világossá teszed, hogy otthonosan tudsz majd mozogni a cégnél már az első naptól kezdve.

Régi kifejezés: „Jobban szeretném ezt a munkát, mint ahogy azt el tudnák képzelni”
Új kifejezés: „Izgatottan várom az új feladatokat, és az azzal járó kihívásokat, mert…”

Sokan attól tartanak, hogy a motivációs levelük kissé merevnek és robotszerűnek hat. Épp ezért beleeshetnek a másik végletbe, és olyan hangot üthetnek meg, mintha ők ülnének az asztalfőnél, és utasítgatnák a HR-menedzsert, hogy mindenképp rájuk essen a választás. Ezzel a kifejezéssel nemcsak az a baj, hogy szinte bárki motivációs levelében megjelenhet, hanem az is, hogy inkább tűnik egy furcsa szerelmi vallomásnak, mintsem egy komoly szakmai elkötelezettséget demonstráló bizonyítéknak. Tehát ahelyett, hogy szerelmet vallanál leendő munkakörödnek, keresd meg a munkaköri leírásban annak egy jellegzetes és konkrét aspektusát, amelyből tökéletesen felkészült vagy. Az egyik módja, hogy ezt megtedd, ha megkérdezed magadtól: Miért akarom ezt a munkát annyira? Melyik része iránt tudok a leginkább lelkesedni? Miért vagyok jobb ezen a területen azoknál, akik ugyanerre a pozícióra jelentkeztek? Mi a versenyelőnyöm? Használd a válaszokat arra, hogy megindokold a lelkesedésed, és így a motivációs leveled sokkal emlékezetesebb lesz azokénál, akik szimplán csak kifejezik izgatottságukat.


Régi kifejezés: „Nagy rajongója vagyok az iparágnak/a cégnek/vezérigazgatónak”
Új kifejezés: „Mint az iparág/cég/igazgató elkötelezett híve, tudom, hogy…”

Már rég óta követed a céget vagy a szakterületeden dolgozó nagyobb fejesek tevékenységét a közösségi médiában? Értesítést kapsz, ahányszor csak új híreket osztanak meg, és úgy beszélsz a cégről, hogy mindenki azt hiszi, ott dolgozol? Mi sem természetesebb annál, ha szeretnéd az interjúztató tudomására hozni mindezt, és a cég –egyelőre – láthatatlan „nagyköveteként” feltűnni előtte. Ugyanakkor nem szeretnél csupán egy rajongó lenni, ugye? Ennek elkerülése érdekében gyűjtsd össze a szektorodban történt összes lényegi történést, változást, fejlesztést, akadályt, projektet, új trendeket, emelj ki közülük egyet, és fejezd ki, mennyire várod, hogy részt vehess ezek megoldásában. Például, ha épp a marketing területén tevékenykedsz, hasonlóképp fejtheted ki a lelkesedésedet: „Online marketinggel foglalkozó szakemberként tudom, hogy egy honlap népszerűsítéséhez elengedhetetlenek az új keresőoptimalizálási rendszerek (pl. PDA) ismerete. X tapasztalatomnak köszönhetően x szinten tudom alkalmazni ezeket a technológiákat. ” Azaz ne csak a rajongásodat mutasd meg, hanem azt is, hogy naprakész és felkészült vagy, és alkalmas a feladatra.

Ha ezeket átgondolva szabod át az eddig automatikusan használt kliséket, akkor a lelkességed sokkal természetesebben és meggyőzőbben fogja áthatni az egész motivációs levelet.

https://oneletrajz-iras.hu/cikk/hogyan-mutasd-meg-a-motivacios-levelben-hogy-tenyleg-elszant-vagy/

A The Muse cikke nyomán.

Mi a nyerő önéletrajz titka?

Ismét HVG Állásbörze.
2016. október 5-6. SYMA Rendezvényközpont

Többek közt az önéletrajz írásról is lesz előadás.
Egy kis előzetes a videóban.

https://oneletrajz-iras.hu/cikk/mi-a-nyero-oneletrajz-titka/

Álláskeresés és a közösségi oldalak

Valóban szoros összefüggés van a közösségi oldalakon lévő profilunk, és az álláskeresésünk sikeressége között? Talán ez az a kérdés, ami napjaink álláskeresőit leginkább izgatja, hiszen a social média világában élünk, ahol bárki percek alatt lenyomozható, nagyobb utánajárás nélkül is. Mi az a poszt, bejegyzés, vagy kép, ami a munkáltatók előtt rossz színben tüntet fel minket? Egyáltalán valóban számít a Facebook profilunk? Vagy ez is csak egy városi legenda?

Sajnos nem csak legendáról beszélünk. Sok esetben valóban megnézik az adott cég HR-esei a profilunkat. Bár ezzel szembe mehetünk, nem foglalkozva azzal, hogy milyen képet alakítunk ki önmagunkról, de csak saját magunknak ártunk vele. Ugyanakkor nem olyan nagy ördöngősség egy a munkaadók számára is megfelelő adatlap beállítása. Egy kis odafigyeléssel megoldható.

Egy német felmérés szerint a HR-esek 46%-a utána keres a jelölteknek, és 15%-uk nyilatkozott már úgy, hogy egy jelöltet Facebook profilja miatt utasított vissza. Amit megnéznek ilyen esetekben: a jelölt szakmai végzettségét, szakmai hozzászólásait, a véleményalkotását jelenlegi munkaadójáról, hobbijait, fotóit, és sajnos 4%-uk politikai hovatartozását is, annak ellenére, hogy ez alapján bárkit diszkriminálni természetesen tilos.

Mire figyeljünk oda a képek terén?

A munkakeresés és a fejvadászat világában a Linkedin az az oldal, ami abszolút szakmainak számít, ugyanakkor a Facebook is kezd betörni a piacra ezen a téren is, ahol egyre több állásajánlat található meg, és ezen a felületen keresztül tájékozódhatnak személyesebb oldalunkról a HR-esek. Ami a legfontosabb az önmagunkról kialakított képben, hogy ha megnézik profilképünket, lehetőleg mi szerepeljünk rajta, és úgy hogy hasonlítsunk az önéletrajzunkban megjelenő képre. Fontos, hogy tükrözze a valóságot. Ami lényeges még, hogy se egy átmulatott éjszakában készült, se egy bikinis se egy sokat mutató képpel ne szerepeljünk rajta. A legjobb, hogyha beállítjuk, hogy ismeretlenek csak az alapadatainkat, és képek közül is csak a profilképet és borítóképet láthassák. A többi képet bőven elég, ha csak ismerőseinkkel osztjuk meg.

Információk, aktivitás

A munkahelyi információknál célszerű megadni a jelenlegi munkahelyünket, de ha nagyon figyelmesek vagyunk, akár a Linkedin profilunkat is belinkelhetjük, így a munkáltató azonnal rákereshet az ottani, professzionálisabb profilunkra. Az aktivitásunk tekintetében szintén hasznos lehet, ha az csak az ismerőseink számára elérhető, hisz nem tartozik idegenekre, hogy éppen mit osztunk meg, milyen zenét hallgatunk, kik a kedvenc sztárjaink és hogy egy aktuális témában milyen politikai nézetet vallunk. Ezek az aktivitások, kifejezetten negatív színben tüntethetnek fel minket.

Személyiségi jog

Magyarországon az Alkotmánybíróság határozata szerint, sérti a személyiségi jogokat, ha valaki egy kiragadott részlet alapján ítél meg egy jelentkezőt. Viszont az Európai Tanács irányelveivel egyeztetve az új Munkatörvénykönyv lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a munkaviszonyhoz relevánsan kapcsolódó információkat, már a toborzás során összegyűjtsék. A releváns információk között értjük, például, ha egy modellügynökség rákérdez a pályázó hajszínére vagy magasságára. De ezeknél minden esetben a pályázó beleegyezése szükséges. Hiába ez a joggyakorlat, valójában lehetetlen leellenőrizni, hogy a sikertelen álláskeresésben szerepet játszik-e a profilunk, így nem árt az óvatosság.

A legfontosabb

Ami talán a legfontosabb, hogy soha ne szidjuk előző vagy jelenlegi munkahelyünket nyíltan a Facebookon keresztül, ez az, ami leginkább rossz fényt vet ránk.

Összegezve tehát nem is olyan nehéz egy „tökéletes profil” létrehozása. Egy kis odafigyelés, kontroll, és máris nem lesz problémánk a HR-esekkel.

forrás: bap

Koreában is jelen vagyunk.

https://oneletrajz-iras.hu/cikk/koreaban-is-jelen-vagyunk/

Mi az önéletrajz pontos célja

Miért írunk önéletrajzot, miért töltjük fel? Mi az önéletrajz pontos célja? Sokan erre azt válaszolnák, “hogy megkapjuk a kiválasztott állást”. Valóban, ez a végső cél, de mi az önéletrajz funkciója az állásszerzés folyamatában? Jó benyomást keltsen? Bemutassa az életutunkat? Megvilágítsa a képességeinket? Nem.
Az önéletrajz egyetlen célja, hogy személyes találkozót, interjút szerezzen nekünk.

Ennek alapján azonnal tudhatjuk melyik önéletrajz jó, és melyik nem. Ha behívnak, akkor jó volt az önéletrajz, amit elküldtünk vagy feltöltöttünk. Így az önéletrajzírás egyszerűbbé válik, könnyű megállapítani (szem előtt tartva a célt) mi az, amit érdemes beleírnunk, mi az, amit nem. Tegyük fel magunknak a kérdést: Ezt (a konkrét dolgot) beleírva, inkább vagy kevésbé hívnak be az interjúra? Ha a válasz nem, akkor annak a dolognak semmi keresnivalója az önéletrajzunkban.

A cél nem szentesíti az eszközt, de mindenképpen meghatározza. A kutatások tanúsága szerint annál eredményesebbek lehetünk, minél tisztább, pontosabb ennek a célnak a megfogalmazása.

1. Nincsenek szabályok

Bármi, ami segít a célunk – az interjú megszerzése – elérésében megengedett.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk a konkrét iparág vagy cég szokásait, ellenkezőleg: az adott cég és pozíció elvárásainak megfelelő önéletrajzot célszerű készíteni, hiszen ha nagyon eltérünk, akkor nem hívnak be.
Például, általában egy bankhoz inkább konzervatív, hagyományos tartalmú és formátumú jelentkezést érdemes beadni, amíg egy reklámügynökségnél a formabontó megoldások is nyerők lehetnek.

A fentiekből következik, hogy nem is lehet igazán jó önéletrajz mintát készíteni, hiszen mindenkinek más a története, erőssége és elképzelése, ezen kívül minden cég és pozíció más és más. Minél jobban illeszkedik az önéletrajzunk a konkrét vállalat stílusához, a meghirdetett állással kapcsolatos elvárásokhoz annál valószínűbb, hogy behívnak – azaz, annál jobb lesz az önéletrajzunk.

2. Gondolkozzunk a toborzó fejével

Vállalatok, cégek nincsenek. Emberek vannak, akik döntenek az önéletrajzunk alapján arról, hogy behívnak-e interjúra vagy sem. Azaz, az önéletrajzunknak az ő számukra kell vonzónak, érdekesnek lennie. Mielőtt nekilátnánk az írásnak, gondoljuk végig, ha mi vennénk fel valakit az adott pozícióra, akkor milyen információkat keresnénk az önéletrajzában?

Vegyük figyelembe, hogy általában a kiválasztással foglalkozó szakemberek leterheltek, kevés idejük van, viszont gyakran sok önéletrajzot kell átnézniük. Segítsünk nekik! A lényeges mondanivalónk legyen az elején, a fontos (és odavágó) dolgok legyenek kiemelve. Adjunk meggyőző választ arra a kérdésére, hogy miért kellene éppen ezt az embert behívnom? Nincs objektív kiválasztás, bármennyire is törekedhetnek rá a cégek, azonos feltételek mellett a szubjektív ítélet dönt.
 

3. Az egyszerűség segít

Használjunk minél egyszerűbb formátumot, a lényeg a könnyű átláthatóság. Jó, ha esztétikus, szépen elrendezett az önéletrajzunk (az első benyomás itt is számít); a sorminták, grafikák vagy furcsa betűtípusok a legtöbb esetben zavaróak.

Általában két oldal a maximum egy önéletrajznál, mindig csak az odaillő, célirányos információkat adjuk meg. A személyes adatok közül csak az alapvetőeket célszerű megadni, viszont jó, ha az elérhetőségünk minden oldalon szerepel (pl. fejlécben).

Tudatában annak, hogy átlagosan 10-120 másodpercet szánnak a toborzók egy önéletrajz áttekintésére, fontos, hogy az olvasó számára lényeges információk könnyen megtalálhatóak legyenek.
A letöltött önéletrajzminták egyszerű kitöltésének a veszélye, hogy ezeket használva jellegtelen lesz a pályázatunk, márpedig pontosan ez az, amit el szeretnénk kerülni – azt akarjuk elérni, hogy érdekesek, emlékezetesek legyünk.

4. Az önéletrajz reklám és nem okirat

Amikor állást akarunk szerezni, az olyan, mintha egy terméket, azaz egy szolgáltatást akarnánk értékesíteni. Az időnket, tudásunkat szeretnénk pénzre (juttatásokra) cserélni. Ebben a folyamatban az önéletrajz a marketingünk része, olyan akár egy szórólap. Bár sokan szeretnék hivatalos dokumentumnak feltüntetni, de az önéletrajz mégsem az. Az önéletrajz egy marketinganyag.
Ez nem jelenti, hogy akkor akármit (pl. hazugságot) írhatunk bele: az üzleti életben sem jutnak túl messzire azok a cégek, amelyek hamis adatokat adnak meg. A lehetőségeink határain belül pozitívan és lényegretörően hívjuk fel a munkáltatók figyelmét magunkra.

A figyelem felhívásának egyik eszköze lehet a fényképünk is. Általánosságban jó, ha fényképet teszünk az önéletrajzunkba, de válasszuk ki azt körültekintően. A legjobb, ha erre a célra profi portréfotóssal készíttetünk képet, akinek elmondjuk milyen állásokra akarunk pályázni vele, és milyen hatást szeretnénk vele kelteni.
 

5. Az eredményeket keresik

Amikor valaki jelentkezők önéletrajzát olvassa, akkor arra a kérdésre keresi a választ és a bizonyítékokat, hogy az adott pályázó meg tudja-e oldani a cég konkrét problémáit. Az a kiinduló pont, hogy az, aki valahol már sikeres volt, aki hasonló feladatot eredményesen megoldott nagyobb valószínűséggel lesz ismét sikeres eredményes.

“Kreatív, jó problémamegoldó, csapatjátékos vagyok, aki a kihívásokat keresi.” Ezt bárki mondhatja. Ennél sokkal hatásosabb, ha ezt írjuk: “Meghatározó szerepet töltöttem be, négytagú csapat tagjaként, egy országos marketing kampány kidolgozásában és megvalósításában, amely 24%-al növelte az eladásokat.”
A készségek-tulajdonságok felsorolásánál jobb, ha inkább az általunk elért eredményeket mutatjuk be, amit lehet számszerűsítve, összehasonlítva.
 

6. Amikor senki sem olvassa

Az önéletrajzok többsége ma már elektronikus formában kerül a munkáltatókhoz. Feltöltjük, vagy e-mailben küldjük a cégeknek a jelentkezésünket. Sok vállalat a jelentkezéseket elektronikusan dolgozza fel, ez azt jelenti, hogy a beérkező dokumentumokat senki sem olvassa, hanem automatikusan a cég adatbázisába töltik.
Az adatbázisban szereplő adatok között a munkáltatók a számukra fontos szempontok szerint keresnek. Gondoljuk át jól, hogy hol melyik kategóriát választjuk ki, és milyen kulcsszavakat adunk meg! Ez egy olyan új szempont, amit feltétlenül érdemes figyelembe venni az önéletrajzunk megfogalmazásakor. Az adatok feltöltése során írjunk be, ha lehet, minél több a szakmánkhoz, a szakterületünkhöz kapcsolódó szakkifejezést, kulcsszót.
Vegyük ezt komolyan, ez az, ami alapján a munkáltatók könnyen megtalálhatnak. Tegyünk be minden szót, kifejezést (esetleg ragozott és ragozatlan formában is) ami valamilyen módon kapcsolódhat az általunk megcélzott pozíciókhoz.

Gerlei Béla
HR szakértő, Vezető karrier-tanácsadó

Fotó az önéletrajzban

Az Egyesült Államokban tilos, Angliában nem szokás úgy feladni az álláshirdetést, hogy fényképes önéletrajzot is kérjenek. Nálunk azonban megszokott gyakorlat, hogy a papírokhoz egy fotót is csatoljanak a jelentkezők.

A kérdés már csak az, hogy milyen fényképet válasszunk, mert hiába reményt keltő az önéletrajz, ha rossz fotót csatolunk a levelünkhöz, könnyen az elutasítottak közé kerülhet a jelentkezésünk.

 

Ki legyen a képen?

A válasz triviálisnak tűnik, de a gyakorlatban bizony sokszor előfordul, hogy oda nem illő részletek is találhatók a képen. Az ideális fotó a pályázót szemből mutatja, mégpedig viszonylag közelről. Fontos, hogy a képbe ne lógjanak be lényegtelen, zavaró részletek: például virágcserép, szekrény széle, polc… Azt már meg se említenénk, hogy csoportos képek, netalán olyan fotók, amelyek széléről levágtuk a többieket, szintén nem önéletrajz mellé valók.

 

Milyen beállítás a nyerő?

Az egyik legfontosabb szabály a pályázathoz csatolt fotókkal kapcsolatban, hogy ne a magánéleti albumunkból válogassuk őket. Lehet, hogy a legelőnyösebben Károly nevezetű macskánkkal mosolygunk, ezt mégis ki kell rostálnunk. Soha ne küldjünk be egész alakos képet (ha ezt külön kérik, gondosan olvassuk el újra a hirdetést, nehogy egy külföldi night-clubban ajánljanak nekünk remek munkalehetőséget). Nincs szükség semmiféle fototechnikai csodára sem, a barnított, archaikus stílusú művészképek nem kelendőek az álláspiacon. Az ovális keretbe tett tablóképet is hagyjuk, még akkor is, ha pont ez szerepel az érettségi albumunkban. (A régebbi fotókat amúgy is kerüljük, igen lehangoló látvány egy pecsétes, kissé törődött képet beszkennelni az önéletrajz mellé.)
A legjobb megoldás, ha készíttetünk magunkról néhány igazolványképet. Erre tökéletes az utcai automata vagy a fényképész műhelye.

 

Milyen ruhában?

Hasonlóban, mint amiben az állásinterjúra mennénk. Képre nem való a nyári ruha, a sportos öltözék, a póló, a pántos top, a napszemüveg és természetesen a fürdőruha. Hajunk legyen rendezett, sminkünk nem túl feltűnő. Az arckép színe mindegy, lehet fekete-fehér vagy színes, az utóbbinál kerüljük a harsány színeket. A fehér, nem túl kivágott felső mindig jó választás.
Ne gondoljuk, hogy azok a képek, amelyek munka közben ábrázolnak, jó benyomást keltenek. Például újságírói állásra jelentkezünk, és ezért magunkat a számítógép mögött fotóztatjuk le, körülöttünk pedig egy halom újság hever. Ezek a mesterséges beállítások sokszor épp az ellentétes hatást érik el az elbírálónál, és ezért azonnal a kukába kerülhet a pályázatunk.
Még egy fontos szabály a ruházattal kapcsolatban: soha ne menjünk ugyanabban a ruhában az állásinterjúra, mint amelyben lefotóztattuk magunkat. Kínos helyzet, és a munkaadóban óhatatlanul felmerülhet, hogy nincs másik ruhánk, vagy hogy nincs semmi fantáziánk.

 

Hogyan csatoljuk?

Akár levélben, akár e-mailben jelentkeztünk az állásra, a képet az önéletrajz jobb felső sarkába csatoljuk. Ne tűzzük oda gemkapoccsal, és a ragasztózást is kerüljük. A papír legyen egynemű, a kép a szöveggel együtt nyomtatott.



forrás: nlcafé

Így tuningold fel az önéletrajzodat

Legyen ’karriercél’ rovat. Írj bátran a hobbidról és a munkahelyi sikereidről. Többek között ezeket a tanácsokat adta a HVG Állásbörzén Gégöl Júlia karrier coach (Job Evolution). Íme néhány tipp a CV színesítésére.

Ha konkrétumokkal, plusz információkkal „fűszerezzük” az önéletrajzot, hamar megragadható a HR-esek figyelme. A sok sablonos CV közül ugyanis kitűnik az, ami kicsit más, egyedi, mint a többi.

Nyerő lehet a ’Karriercél’ rovat

Gégöl Júlia: Sok, a pozícióra alkalmas jelentkező a sablonos és semmitmondó önéletrajz miatt nem jut el az interjúig. Éppen ezért merjünk írni magunkról, a sikereinkről. Minél inkább átjön a CV-ből a jelölt személyisége, annál nagyobb eséllyel tűnik ki a pályázók sokasága közül.

”Egy vezető keresett épp új embereket a csapatába. A meghirdetett állásra jelentkező egyik fiatalember a megszokott sémánál egy lépéssel előrébb járva részletes ”Célkitűzéseim” plusz menüponttal is kibővítette a pályázatát. Az önéletrajzok közül válogató vezetőnek annyira szimpatikus lett a céltudatos fiatalember, hogy mindenképp szerette volna viszontlátni egy állásinterjú erejéig” – magyarázza Gégöl Júlia. Később aztán a pályázó meg is kapta az állást… Tanulság: ne hagyjuk ki a pályázatból Karriercél rubrikát! És ha már megvan, se ragadjunk le a sablonos megközelítéseknél, általánosságoknál.

Ne hagyd ki a hobbidat

Bár a CV ”Hobbi/Szabadidő” rovatát is sokan hajlamosak puszta helykitöltőnek vagy csak a pályakezdők jobb megismeréséhez segítséget nyújtó mankónak látni, a kitöltése egyáltalán nem elvesztegetett idő. Még az is előfordulhat, hogy épp a pályázó hobbija viszi előre a folyamatot és vezeti el új állásáig a szakembert.

Informatikusként is állást érhet a környezettudatosság

”Nemrég egy rendszergazda munkakörre volt legalább 12-szeres a túljelentkezés. Az egyik jelölt a szakmai tudnivalók után viszont azt is megemlítette a Hobbi rovatban, hogy nagyon elkötelezett a környezettudatos életstílus mellett. Így ha csak teheti, kerékpárral jár a munkába, de a hulladékot is szelektíven gyűjti és rendszeres résztvevője a ”TeSzedd! – önkéntesen a tiszta Magyarországért” programnak. (A kampány során a jelentkezők önkéntesen szedhetnek szemetet és tisztíthatnak meg egy-egy előre kijelölt közteret, erdőt, parkot, stb.) Aztán kiderült: az épp új rendszergazdát kereső megbízó szemléletéhez is régóta közel áll a környezetvédelem. Így pont kapóra jött nekik egy hasonló életfelfogású informatikus.” Aki könnyen lecsúszhatott volna a lehetőségről, ha történetesen kihagyja hobbiját a CV- ből.

Írjál a sikereidről. Akkor is, ha nem számokban mérhető

Emellett szintén figyelemfelkeltő lehet a CV ”Szakmai tapasztalatok” részét még kibővíteni egy plusz ”Sikereim” ponttal. Ettől sokan visszariadnak, főként akkor, ha a megpályázott pozíció eredményességét nem számadatokban mérik, mint pl. egy értékesítőnél. De itt nem csak ezt az információt lehet kihangsúlyozni! ”Pozitívan hat a HR-esre, ha arról is olvashat: mit tanult munkája során a pályázó, mit nyújtott neki és miben vitte őt előre a CV- ben megemlített pozíciója.”

http://oneletrajz-iras.hu/cikk/igy-tuningold-fel-az-oneletrajzodat/

Holnaptól ismét HVG Állásbörze!

2016. március 2-3.

SYMA Rendezvényközpont

5+1 ok, amiért mindenképpen érdemes kilátogatni a HVG Állásbörzére!
Hogyan segíthet a rendezvény a karrierépítésben?

http://oneletrajz-iras.hu/cikk/hvg-allasborze/

20 másodperc egy önéletrajzra – mi vonzza a HR-es tekintetét?

Legendák terjednek arról, hogy 5-10 másodperceket töltenek egy pályázattal a kiválasztók, ez nagyjából igaz, ha a CV olvasásra gondolunk, én azonban inkább 20 másodpercet mondanék egy “első ránézéses” válogatásra. Körülbelül így zajlik egy ilyen válogatás:

http://oneletrajz-iras.hu/cikk/20-masodperc-egy-oneletrajzra/

Milyen a jó önéletrajz?

Pethő Anikó munkaerőpiaci szakértő mondja el nekünk mire kell odafigyelnünk, mit érdemes kiemelnünk és mit kerüljünk el az önéletrajz írásakor.

http://oneletrajz-iras.hu/cikk/oneletrajz-irasi-tanacsok/

Így írjunk önéletrajzot 2016-ban!

Változnak az önéletrajzírás trendek.

Tudta például, hogy a videó CV korszaka leáldozott?
Az önéletrajzunk az új esztendőben is a siker záloga vagy sikertelenségünk oka lesz, nem árt tehát áttekinteni, mit hozott az önéletrajzírásban az év, és hogyan írjunk sikeres CV-t 2016-ban!

http://oneletrajz-iras.hu/cikk/igy-irjunk-oneletrajzot-2016-ban/